Ez történt 2011-ben a munka világában

munka világaJanuár

  • Egykulcsossá vált az adórendszer
    Január 1-jével 16 százalékos, egykulcsos lett a személyi jövedelemadó (szja) rendszere. Hatályba lépett a családi adózás: a családi adóalap-kedvezmény összege egy vagy két eltartott esetén 62.500 forint, három és több eltartottnál pedig 206.250 forint. Egyszerűsödött az szja bevallása is, az egykulcsos szja-rendszer bevezetésével pedig a kamatjövedelemre háruló adó kulcsa 20-ról szintén 16 százalékra csökkent.

  • Nőtt a minimálbér
    A minimálbér 78 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig havi 94 ezer forintra nőtt. A kormány az alacsony és közepes keresetű, gyermekek utáni családi kedvezményre nem jogosult dolgozóknak havi kompenzációt ígért.

  • Újra három év a gyes
    Két évről ismét három évre emelkedett a gyermekgondozási segély (gyes) időtartama, de a munkába visszaálló édesanyák csak a legfeljebb heti 30 órás munkaidő mellett kapják meg ezt a támogatást.

  • Megszűnt a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagság
    A munkavállalók választhattak, az állami nyugdíjrendszer tagjai lesznek vagy önkéntes alapon magánnyugdíjpénztárba teljesítenek nyugdíjcélú befizetéseket. Utóbbi esetben január 31-ig kellett nyilatkozni. Aki ezt nem tette meg, annak 2011. március 1-jével megszűnt a tagsági jogviszonya, és számlaegyenlegét átutalták az állami nyugdíjalapba. Az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők számára az állam garantálta az egyéni számlavezetést, az esetleges reálhozam adómentességét és a magánnyugdíjpénztárnál keletkezett veszteség kompenzálását.

  • Kedvezmény a nőknek
    2011-től negyven év munkaviszony után minden nő nyugdíjba mehet. A jogosultsági időbe beleszámít a keresőtevékenységgel járó jogviszonnyal és a gyermekneveléssel szerzett szolgálati idő.

  • Különadó a végkielégítésekre
    2010. december 30-ától érvényes a szabály, amely szerint 98 százalékos adó terheli az állami vezetők 2 millió forint és a közszféra munkavállalóinak 3,5 millió forint feletti végkielégítéseit.

  • Csökkent a társasági adó
    2011 az első teljes adóév, amikor a félmilliárd forintnál kisebb adóalappal rendelkező vállalkozások alkalmazhatják a tavaly nyáron 19 százalékról 10 százalékra csökkentett társasági adót.

  • Átalakult az adóhatóság
    Összeolvadt az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) a vám- és pénzügyőrséggel, Nemzeti Adó- és Vámhivatal néven.

  • Megszűnt a rendelkezésre állási támogatás
    Megszűnt a rendelkezésre állási támogatás (rát), helyette bérpótló juttatást vezettek be, amelynek mértéke megegyezik a korábbi összeggel, vagyis a mindenkori öregségi nyugdíj minimumával.

  • Átalakult az OMMF
    Január elsejétől szervezeti integráción esett át az OMMF. A felügyelőség a munkavédelmi és munkaügyi hatósági feladatokat ellátó központi államigazgatási szervként továbbra is végzi a szakmai irányítást, azonban területi szervei integrálódtak a kormányhivatalokba, azok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveiként. A központi szerv személyi állománya jelentősen csökkent, 822 kollégát - a főfelügyelőség területén dolgozókat, munkaügyi és munkavédelmi felügyelőket, adminisztrátorokat - adtak át a területi kormányhivataloknak és 182 személy maradt az OMMF központjában.

    Február

  • Bérkommandó a cégeknél
    A Fidesz és a KDNP frakció február 16-án létrehozta a bér- és adómonitoring bizottságot; amelynek feladata, hogy a köz- és a magánszférában is vizsgálja, teljesültek-e az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ülésén született bérmegállapodások.

  • Jogellenes elbocsátások a Tescónál
    Az egri munkaügyi bíróság első fokon megállapította, hogy jogellenesen bocsátott el tavaly nyáron két szakszervezeti tisztségviselőt a Tesco. Az áruházlánc állítása szerint azért menesztették az érdekvédőket, mert arra próbáltak meg rávenni egy súlyos balesetet szenvedett munkavállalót, hogy a balesete körülményével kapcsolatban nyilatkozzon úgy, hogy a munkáltatóval szemben minél nagyobb haszonra tehessen szert.

  • Milliós munkaügyi bírság az Orangeways Zrt.-nek
    Milliós nagyságrendű bírsággal sújtotta a munkaügyi felügyelőség az Orangeways Autóbuszos Közúti Közlekedési Zrt.-t a munkaidő-nyilvántartás szabályainak megsértése miatt. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség 2010 nyarán, Tolna megyében végzett ellenőrzései nyomán 89 dolgozó esetében állapította meg a szabályok megsértését.

    Március

  • Meghirdették a Széll Kálmán Tervet
    A Széll Kálmánról elnevezett strukturális reformprogram legfőbb célja az államadósság csökkentése. A terv a megtakarítások nagy részét a foglalkoztatás, a nyugdíjrendszer, és az oktatás reformjából kívánja fedezni.

    Április

  • Precedens ügy: pert nyertek a sztrájkolók
    A bíróság másodfokú ítélete szerint törvényt sértett a Hochtief-Budapest Airport, amikor 2008 decemberében görög sztrájktörők alkalmazásával lehetetlenítette el a cégnél kirobbant munkabeszüntetést. A Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet (LESZ) és egy másik repülőtéri szakszervezet 2008 decemberében kezdett sztrájkba az évek óta elmaradt alapbér-emelésekért, a munkáltató által egyoldalúan felmondott kollektív szerződés visszaállításáért és az elfogadhatatlan munkakörülmények javításáért. A sztrájk azonban nem ért el sikert, mert a Budapest Airport német tulajdonosa Görögországból "importált" biztonsági dolgozókat, akik a hazai munkavállalók helyett munkába álltak. 2009. január végén a szakszervezetek kénytelenek voltak felfüggeszteni a munkabeszüntetést. A LESZ ezt követően fordult bírósághoz.

  • A Grundfos és a Dalkia HR csapata a legjobb
    A nagyvállalatok körében a Grundfos Magyarország, a közép- és kisvállalatok körében a Dalkia Energia Zrt. nyerte el "Az év Humán csapata - 2010" címet. A tavalyi évben végzett, nagy erőfeszítést igénylő HR munkáért pedig a Bonafarm Zrt. kapott különdíjat az IVM Bridge versenyén.

  • Döntöttek a dohányzás szigorításáról
    A Parlament elfogadta a dohányzásról szóló törvény szigorítását, amely szerint jövő évtől nem füstölöghetnek zárt légterű helyeken, így munkahelyeken, a közlekedési eszközökön és a vendéglátóegységekben a dohányosok.

  • Rövidebb ideig jár az álláskeresési járadék
    Az április 13-i kormányülés után Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy jövő év január 1-jétől a munkanélküli ellátást három hónapban maximalizálják. Az új álláskeresési járadék összege az első hónapban az addigi bér 90, a másodikban 80, a harmadik hónapban 70 százaléka lesz.

    Május

  • Szabad a munkavállalás Ausztriában és Németországban
    Ausztria és Németország május elsejével véglegesen feloldotta azokat a korlátozásokat, amelyeket a nyolc, 2004-ben csatlakozott uniós tagállammal szemben vezettek be, káros munkaerő-piaci hatásoktól tartva.

  • Megszűnik az OÉT
    A Nemzetgazdasági Minisztérium közölte, hogy a kormány újjászervezi az érdekegyeztetés rendszerét, és az OÉT-et, a Gazdasági és Szociális Tanácsot, valamint a Gazdasági Érdekegyeztető Fórumot a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) váltja fel. Az NGTT legalább évente négyszer ülésezik majd, és várhatóan 2012-től működik új, országos érdekegyeztető fórumként.

  • Elbocsátási hullám a közmédiában
    A közmédiumok dolgozóinak munkáltatója, a Médiaszolgáltatást-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) bejelentette, hogy csoportos létszámleépítés keretében 600 dolgozótól válik meg. Ősszel újabb négyszáz dolgozótól váltak meg.

    Június

  • Életpályamodell a közszférában
    Az életpályamodellt 2011 júniusától jövő év januárjáig vezetik be a hazai közigazgatásban. Lényege, hogy aki a közigazgatásba "beszáll", és vállalja, hogy nem önmaga, hanem a köz érdekéért dolgozik, annak biztonságos, kiszámítható illetményi és előmeneteli-fejlődési rendszert is biztosítanak. Nemcsak a kiszámítható fizetési rendszerről szól majd a modell, hanem arról is, hogy a köztisztviselők képzését az eddigieknél jobban összekapcsolják az előmenetelükkel.

    Július

  • Változtak a táppénzszabályok
    Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításának értelmében júliustól megszűnt a passzív táppénz, míg a táppénzen lévők soron kívüli ellátásban részesülhetnek. Az indítvány rendezi az egészségügyi dolgozók ügyeleti díjait és pihenőidejüket, a szakmai kamarákba való belépés pedig illetékmentes.
    A gyógyszerellátásra vonatkozó szabályok módosítása szerint 12-ről 20 százalékra emelkednek a gyógyszergyártói befizetések, a gyártókra súlyos szabálytalanság esetén kiszabható bírság maximumát pedig 25-ről 500 millió forintra emelik. A gyógyszergyáraknak júliustól 5 millió helyett 10 millió forintot kell fizetniük az orvoslátogatók után évente, de a kisebb, legfeljebb 12 orvoslátogatót foglalkoztató cégek esetében ez a tétel nem emelkedik. A jövőben teljes mértékben megszűnik a K+F kedvezmény, vagyis az már a 2011. évi fejlesztések után sem vehető igénybe.

  • Július elseje munkaszüneti nap az egészségügyben
    A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkárságának kezdeményezésére 2011-től július 1-je munkaszüneti nap az egészségügyi dolgozók és az egészségügyben dolgozók számára.

    Augusztus

  • Közmunka-mintaprogram indult Gyöngyöspatán
    Augusztus elsején kezdődött meg a közmunka-mintaprogram Gyöngyöspatán, ahol 20 millió forintból negyven, zömében cigány ember kapott négy hónapig napi nyolcórás, leginkább erdőtelepítési munkát.

  • Változások a Munka törvénykönyvében
    A július 4-én elfogadott törvényjavaslat egyebek között módosította a szabadságok kiadását, a munkaidőt, a munkaügyi ellenőrzések szabályait, valamint a munkaerő-kölcsönzést. A július 4-én elfogadott törvénymódosítás a munkaerő-kölcsönzés tekintetében hozta a legfőbb változtatásokat, amelyeket december 1-jét követően kell alkalmazniuk a kölcsönző cégeknek és a kölcsönbevevőknek.

  • Módosultak az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény (Efo) egyes szabályai
    E szerint az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma nem haladhatja meg a Munka törvénykönyvének (Mt.) hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt; egy-öt munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt; hat-húsz munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt; húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát. Egyszerűsödött a mezőgazdasági idénymunka fogalmának meghatározása, eltörölték a saját gazdaság területén történő munkavégzés feltételét.

    Szeptember

  • Életbe lépett a chipsadó
    A kormány döntése értelmében szeptember 1-jétől életbe lépett a népegészségügyi termékdíjról - közismertebb nevén chipsadó - szóló törvényjavaslat. Adókötelessé váltak a magas cukor, só illetve koffein tartalmú ételek és italok, mint például az energiaitalok, chipsek, előre gyártott és csomagolt sütemények, sós snack-ek és levesporok. Az adót meghatározott só-, cukor és koffeintartalom felett kell fizetni.

  • Elindult a duális szakképzés
    28 szakma képzése indult meg a duális rendszerben szeptembertől. Az új képzést választó tanulók már az első évtől tanműhelyben dolgoznak, és három év múlva szakmát kapnak.

    Október

  • Tízezren a D-Day tüntetésen
    Körülbelül tízezren vettek részt október 2-án a mintegy száz érdekvédelmi és civil szervezet által támogatott, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren rendezett szakszervezeti demonstráción. A megmozdulást ülősztrájk előzte meg, és útlezárások követték. A szakszervezetek főként a szociális biztonságért és munkavállalói jogokért demonstráltak.

  • Döntöttek a nyugdíjba vonuló bírók pótlásáról
    A 2012. január 1-jétől hatályos alaptörvény szerint a bírák szolgálati jogviszonya - az eddigi 70. életév helyett - a 62-ről fokozatosan 65 évre emelkedő általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn, így jövőre 274 bíró vonul nyugállományba.

    November

  • Kiderült, kik lettek 2011 Legjobb Munkahelyei
    A Mátrai Erőmű Zrt. lett a legjobb magyar munkahely a nagyvállalatok között az Aon Hewitt felmérése szerint, míg a 250-1000-es létszámú vállalatok kategóriájában a Fundamenta-Lakáskassza Zrt., az ennél kisebb cégek versenyében pedig a gyógyszeriparban tevékenykedő Janssen-Cilag Kft. nyert.
    Az 1000 munkavállalónál többet foglalkoztató nagyvállalatok között a második helyet a McDonald's Magyarországi Étterem Hálózat Kft., a harmadikat pedig a Vodafone Magyarország nyerte el. A közepes vállalatok közül a második legjobb munkahely a BÁCSVÍZ Víz- és Csatornaszolgáltató Zrt., a harmadik pedig az FGSZ Földgázszállító Zrt. lett. A kisvállalatok közül a Hilti (Hungária) Szolgáltató Kft. lett a második, az InterContinental Budapest pedig a harmadik.

  • Elfogadták az új szakképzési törvényjavaslatot
    November 21-én a kormány elfogadta a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslatot. Az új törvény alapján 2012 januárjától a cégek forrásainak felhasználási lehetőségei megváltoznak. A szakképzési hozzájárulás bruttó kötelezettségének mértéke nem változik, továbbra is az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapjának 1,5 százaléka lesz. A szakképzési hozzájárulásból a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (NFA) képzési alapjába befolyt teljes összeg szak- és felnőttképzéssel összefüggő célokra használható fel. A 40-45 milliárd forintnyi alap legnagyobb részének felhasználásról azonban a kormány dönt, és központi célokra fordítja a befolyt összeget. A fizetendő szakképzési hozzájárulás terhére csak a gyakorlati képzés szervezésével kapcsolatos költségeket lehet elszámolni. Januártól a munkáltatóknak arra sem lesz módjuk, hogy a kötelezően fizetendő szakképzési hozzájárulás bizonyos százalékát munkavállalóik nyelvi képzésére fordítsák. Megszűnik a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolható, oktatási intézményeknek vagy Térségi Integrált Szakképző Központoknak (TISZK) adható fejlesztési támogatás rendszere, és megszűnik a saját dolgozók képzésének támogatása is.

  • Kihirdették a családbarát munkahelyeket
    A kormány által meghirdetett családbarát munkahely pályázatának díjait négy kategóriában osztották ki. A díjazottak az anyagi elismerés mellett egy évig, a következő pályázat eredményhirdetéséig használhatják majd a családbarát munkahely címet. Kisvállalkozás kategóriában az SHS Könyvelő és Adótanácsadó Kft., az RG Net Kft., a Webstar Csoport Kft., a Provice Kft. vehetett át elismerést.

    A költségvetési szervek kategóriájában a fővárosi III. kerületi Önkormányzat Óvoda, Általános Iskola, EGYMI, a Dunaújvárosi Főiskola, a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház-Rendelőintézet, Nyírtura Község Önkormányzat, Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzata, Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Debreceni Egyetem szerepelt a díjazottak között. A közepes vállalkozás kategóriában a Quintiles Magyarország Kft., a Factory Creative Studio Kft., a GAK Oktató Kutató és Innovációs Nonprofit Közhasznú Kft., a Mars Magyarország Értékesítő Bt. A nagyvállalat kategóriában az Északdunántúli Vízmű Zrt., a Magyar Posta Zrt., a Vértes Volán Autóbuszközlekedési Zrt. volt díjazott. A Kürt Informatikai Zrt. különdíjat vehetett át.

  • Több milliárdot kaptak a MÁV dolgozói
    A kormány hét tételben összesen több mint 2,5 milliárd forintot csoportosított át a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatából. Ebből 1 milliárd forintot kap a MÁV a dolgozói ösztönzésére. Az összeg további négy milliárddal bővülhet a következő két évben.

  • 2300 orvos felmondólevele gyűlt össze
    Mintegy 2300 egészségügyi dolgozó helyezte ügyvédi letétbe a felmondólevelét, amelyek január elsejével "aktiválódnak", ha addig nem történnek érdemi intézkedések az ágazat béreinek rendezése érdekében.

  • Megszavazták a plázastopot
    Megtiltotta január 1-jétől a háromszáz négyzetméteresnél nagyobb üzletek és bevásárlóközpontok létesítését, valamint a már meglévő kereskedelmi egységek ezt meghaladó méretűre bővítését az Országgyűlés. A plázastop alól a nemzetgazdasági miniszter adhat felmentést, a kormányszóvivő tájékoztatása szerint a plázastop 2014 végéig lesz érvényben.

  • Megszűnnek a korhatár előtti nyugdíjak
    Az Országgyűlés elfogadta a korhatár előtti nyugdíjak megszűnéséről rendelkező kormányjavaslatot. E szerint január 1-jétől nem állapítható meg ilyen ellátás, a jelenleg folyósítottakat pedig nem a társadalombiztosítási kasszából, hanem a költségvetésből fizeti tovább az állam. Ugyanakkor az 57 éven aluli szolgálati nyugdíjasok csak a nyugdíjemelés mértékével növelt, de a személyi jövedelemadóval (szja) csökkentett összegű ellátást kaphatnak a következő évtől, ha nem mennek vissza dolgozni a rendőrség szenior állományába.

  • Új adószabályok – új cafeteria
    Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a jövő évi adószabályokat. A változtatások értelmében a jelenlegi 30-ról 37 százalékra emelkedik az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kulcsa, a munkaadó által fizetendő tb-járulék pedig 27 százalékos, szociális hozzájárulási adóvá változik. Az adótörvények értelmében 2012. január elsejétől 10 százalékos eho terheli a cafeteriát, viszont 300 ezer helyett 450 ezer forint juttatást adhatnak kedvezményesen a munkáltatók a SZÉP-kártyával, amelyet háromféle célra használhatnak fel a dolgozók. Új elem lesz a havi 5 ezer forintos Erzsébet utalvány, amely meleg és hideg élelemre fordítható. Az étkezési utalványokat ezentúl kizárólag a Magyar Nemzeti Üdültetési Alapítvány adhat ki, előnytelen helyzetbe hozva ezzel a hazánkban lévő külföldi tulajdonú szolgáltatókat.

  • Elfogadták a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényt
    Januártól elválik a Kúria - mai nevén LB - és a bírói igazgatási szerv vezetőjének személye. A tizennégy év után megszűnő OIT és annak elnöke igazgatási jogkörei az OBH elnökéhez kerülnek, akinek hatáskörébe tartozik a bírósági felsővezetők kinevezése és a bírák kinevezésére vonatkozó indítvány megtétele (a kinevezési jog a köztársasági elnököt illeti meg). A Kúria elnöke igazgatási jogköröket nem gyakorol majd, a szakmai vezetésért lesz felelős; ő nevezheti ki a Kúria kollégiumvezetőit, irányíthatja és ellenőrizheti a Kúria vezetőinek igazgatási tevékenységét.

    December

  • Vége a magánnyugdíjpénztáraknak
    Nyilvánosságra hozták a parlament költségvetési bizottságának egyik módosító javaslatát, amely szerint természetes személy nyugellátás fedezetére fizetett járuléka kizárólag a Nyugdíjbiztosítási Alapot illetné meg. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bejelentése szerint a jövő évi költségvetés átszámolásakor keletkező 320 milliárd forintból 48 milliárdot jelent, hogy a még magánnyugdíjpénztárakban maradók befizetéseit az állami nyugdíjkasszába terelik. Hogy meddig lesz így, az még kérdéses.

  • Elfogadták az új Munka törvénykönyvét
    Elfogadta az Országgyűlés az új munka törvénykönyvéről szóló törvényjavaslatot, amelynek rendelkezései 2012. július 1-jén lépnek hatályba. Marad a szabadságolás rendszere, a kismamákat érintő kedvezmény, változik viszont a több műszakos munkarend, a bérpótlékok rendszere, a kártérítési felelősség szabályai - az új munka törvénykönyve összességében rugalmasságot hoz a munkajogi szabályozásba, nagyobb teret engedve a felek szabad akaratának, ugyanakkor több, eddig ismeretlen foglalkoztatási formát is bevezet a munka világába.

  • Megújul az iskolarendszer
    Az Országgyűlés elfogadta az új köznevelési törvényt, amelynek értelmében minden iskola állami fenntartású lesz, az önkormányzatok működtetésre szerződhetnek vissza. A jogszabály három éves kortól teszi kötelezővé az óvodába járást, a tankötelezettség korhatárát viszont 18 évről tizenhatra csökkenti, emellett választható oktatási formaként meghatározza az egész napos iskola feltételeit is. A tanulók a jövőben csak ötven óra közösségi munka után vehetik kézhez érettségi bizonyítványukat. Az elfogadott törvény tartalmazza a pedagógus életpályamodell bevezetését is.

  • Átalakul a rokkantellátás rendszere
    Elfogadta az Országgyűlés a megváltozott munkaképességű emberek ellátásainak átalakításáról szóló törvényt. A rokkantsági nyugdíj megszűnik, a megváltozott munkaképességűek a következő évtől két típusú ellátást kaphatnának: rehabilitációsat vagy rokkantságit.

  • Változások a rendvédelmi dolgozók érdekképviseletében
    A Parlament elfogadta azt a kormány által kezdeményezett törvénymódosítást, amely több ponton szűkíti a rendvédelmi szakszervezetek jogait, érdekvédelmi feladataik nagy részét pedig a Magyar Rendvédelmi Kar néven, kötelező tagsággal létrejövő új köztestületre ruházza. A parlament egy másik határozatával a honvédségi szakszervezetek jogállásán is változtatott.

  • Új finanszírozási rendszer a felsőoktatásban
    Az Országgyűlés december 23-án elfogadta az új felsőoktatási törvényt, eszerint magyar állami ösztöndíjjal, részösztöndíjjal, és önköltséges formában folytathatják a jövőben tanulmányaikat a felsőoktatási hallgatók. Bármely képzési ciklusban, felsőoktatási szakképzésben, szakirányú továbbképzésben résztvevő hallgató lehet magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott, függetlenül annak munkarendjétől.
  • HR Portál