A létszámleépítések ellenére sem csökken az állami apparátus száma

közszféra dolgozóiA megszorítócsomagok előszeretettel tűzik ki célul a közszférában foglalkoztatottak leépítését, nem kivétel ez alól a múlt héten bejelentett csomag sem. A KSH adatai viszont egyértelműen azt mutatják, hogy a bürokraták száma nem csökken. Például 2004-ben a KSH 119 ezer köztisztviselőről tudott, míg 2008-ban már nem érte el a 103 ezer főt, majd ötezren ismét "visszaszivárogtak". A legfrissebb adatok szerint pedig az állami és önkormányzati hivatalokban csaknem pontosan ugyanannyi köztisztviselő van, mint 1998-ban. Miközben 2010 nyarától idén júliusig megszabadultak körülbelül húszezer közalkalmazottól, a központi igazgatásban dolgozó kormánytisztviselők száma a januári leépítések dacára is változatlan. Úgy tűnik, a minisztériumokból és országos hatóságoktól most is a háttérembereknek - például az adminisztratív dolgozóknak - kellett menniük.

A közpénzekből foglalkoztatottak száma viszont 1998-hoz képest már jelentősen csökkent. Ide tartoznak a közigazgatásban, a védelmi igazgatásban és a társadalombiztosítás területén dolgozó köztisztviselők mellett a pedagógusok, valamint az egészségügyi és a szociális szféra közalkalmazottai, továbbá a munka törvénykönyve alapján alkalmazott munkavállalók.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni azonban, hogy több hivatali beolvadás is történt az elmúlt időkben, ami elsősorban a háttéremberek, vagyis a közalkalmazottak és fizikai dolgozók leépítését tette lehetővé. Az bürokraták száma viszont inkább nőtt, mert a munka nem csökkent, sőt, jövőre még többen lesznek, mert az önkormányzatok hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyek egy részét az új járási hivatalok veszik át. A feladatok ellátásához szükséges körülbelül tízezer önkormányzati köztisztviselő szintén a járásokhoz kerül. Így az önkormányzatoknál jóval kevesebb hatósági ügy marad, a kétezer fő alatti településeken pedig meg is szűnik a polgármesteri hivatal, illetve a körjegyzőség. Ez körülbelül hatezer embert érint.

Népszabadság